még nem tudom, hogy csinálom,
de megteszem,
átlépek az álomlápon
most itt állok
és jobbnak látom,
csak hagyni a reggelt,
hogy rám találjon,
hogy a beszűrődő napsugarak
feldúlják az otthonomat,
és a mindig csöpögő csap
egy foltos, hazug tükör alatt,
aztán már csak néhány dolog…
majd zuhanok
és utolsó párnába rejtett mosoly közt fogadom,
holnap majd ismét próbálkozom