Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A változás szele

, 362 olvasás, Azoromharcosa , 2 hozzászólás

Sajgó lélek

Emlékszel még arra, amikor azt mondtad,
Nem szeretnéd, hogy csak érted megváltozzak?
Te nem akarod azt, hogy más ember legyek,
Hogy csakis miattad, ilyen dolgot tegyek?

Nem akartad, lehet… elhiszem, ha mondod,
De így is csak neked lett kevesebb gondod.
Engem ellenére ennek elért a szél,
És merőben mássá tett egy szebb tavaszért.

Csakhogy már nem te vagy a tündérem, Dira,
Már nem te vagy a cél, az éltető szikra.
Pótolhatatlannak hiszed magad, csak hidd!
De előttem már áll az újvilági híd.

Ha nem is akartál, tanárommá lettél,
Tán idejekorán, de felnőtté tettél.
Felnyitottad szemem, milyen is az élet,
Engem nem érhetnek már meglepetések…

És úgy hiszem, jobb így, bármit is beszélek,
Előbb-utóbb majd csak elfelejtlek téged.
Én ezzel vértezve nézek a jövőbe,
Te pedig keresd csak "azt" akár örökre!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Azoromharcosa
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 316
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 338
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.3618 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz