Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Virágkoszorú

, 248 olvasás, TitokAbrand , 2 hozzászólás

Szerelem

Várok egy végtelen padon,
Hol véremből álomtavon
Hóvirág halkan hömpölyög.

Illatfelhők árnya alatt,
Vad liliomszirom maradt,
Mely ciklonként pörög, pörög.

Reggel, mikor pislant a Nap,
Tündökölve szemed fénye
Ragyogtat kék jácintokat.

Árva rózsaarcod oly lágy,
Hajlásait csókolni vágy,
Akár betegnek a halál.

Gyönyörűen csillan hajad,
Melyre szerelmes gondolat
Virágkoszorút fonogat.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: TitokAbrand
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 189
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 221

Page generated in 0.1505 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz