Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Semmiből jöttél…

2014-03-26 07:00:00, 478 olvasás, Mona_Lisa, 1 hozzászólás

Semmiből jöttél hirtelen,
s egyszerre lettél mindenem.
Még kérned se nagyon kellett,
s én szívemből adtam neked.

Boldogan sírtam helyetted,
lelkem mégis megsebezted.
Zokogok belül miattad,
hisz szívem elvérezni hagytad.

Lelkem minden nap úgy sajog,
néha azt hiszem, meghalok.
Depresszív gondolat támad,
s könnyem mossa aortámat.

Végig hittem, hogy szerettél,
míg adtam, önzőn elvettél.
Lépted a macskakőn haladt,
rájöttem, semmim sem maradt.

Sajgó lélek

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Mona_Lisa
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 99
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 118
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.135 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz