Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szívdöbbenés

, 498 olvasás, Fehér Csaba , 8 hozzászólás

Ezek vagyunk

Belefacsarodtunk már
a hétköznapok gyorsvonat-zajába,
kapkodjuk a fejünk
és néha megcsap az élet menetszele.
Lábaink előtt a tenger,
sós, akár szemeinknek vize.
Fuldokló keres így menedéket,
mint mi megpihenni vágyunk
a ritkuló percek homokdűnéin.

És csak hajszoljuk az időt,
hogy ropogós forintokra váltsuk,
de rácsodálkozunk, amikor azt halljuk,
eközben mi minden megesett
mással vagy máshol…
A féket mindenki újabb
gázpedálra cserélte,
álomtalan reggelre kelve
saját kapudat sem leled.
Pedig milyen jó meglesni
ilyenkor a márciusi hajnalt,
ahogy új ruhát ölt,
s még dadogja dideregve:

Pattan a bátor rügy, kivirágzik a nárcisz a kertben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Fehér Csaba
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 43
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Raven


Page generated in 0.0405 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz