virtuális vízzel játszom
most: élmény-hidegen
e hűvös létnek medréből alig látszom
már/a/ a patak – messzi idegen
múlt-kristályok csillannak
pikkelyes kezemen…
sóvirág-balzsamod hiányolom
nélküled: száraz erezet a jelenem
s bár többé nem lehetek
csermely-csilingelő szerető
kavics-csókkal összeforrt
hab-pajkosan nevető
maradok: moha-puhán
zöld-remény ölelő
vízi csipkeként libbenő
(kő-szíveden áttetsző)
lélek-hullám…
*
lefagy/ok/
nincs pillanat-virtus
semmi se lüktet
csak egy képzeletbeli vér-ritmus
s mint érfalakról visszhangzó dallam
kísért: öröm-rítus
(engem az élet-terápia sürget)
a szenvedély ványoló hajlam
csattogó
kattogó
érzelem-malom szerkezet
mégis azt észlelem:
még mozdulatlan
karjaidban
halál-kerekeken
pihenek…