RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2014-01-16 13:00:00, 279 olvasás, kamikz , 0 hozzászólás
Ma sem voltam több, mint eddig, Egy vigyorgó bohóc, egy régi senki. Még mindig magamnak ketrece vagyok, Esélyem annyi, mit rácsközzel hagyok. Kezem-lábam kifér, kapálódzhatok, Előrébb ily módon mégsem juthatok. Ha lábam kidugva megfognám a rácsot, Vihetném oda, hol a kulcsot látom. Megjegyzés: 2013. február / Budapest
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς