Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Önbörtön II. - A bohóc

, 279 olvasás, kamikz , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Ma sem voltam több, mint eddig,
Egy vigyorgó bohóc, egy régi senki.
Még mindig magamnak ketrece vagyok,
Esélyem annyi, mit rácsközzel hagyok.

Kezem-lábam kifér, kapálódzhatok,
Előrébb ily módon mégsem juthatok.
Ha lábam kidugva megfognám a rácsot,
Vihetném oda, hol a kulcsot látom.

Megjegyzés: 2013. február / Budapest

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: kamikz
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 324
Regisztrált: 1
Kereső robot: 29
Összes: 354
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.3868 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz