Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Pogány ima

, 147 olvasás, barnaby , 0 hozzászólás

Gondolat

Alámerültem. Lényem elcseréltem.
Falak fehéren. Élem feketében énem.
Ében szemed fénye. Szemérmesen
nézel… csodaforrásod érzem.
Rámzúdul, megéget.
Cseléded leszek, ha kéred.
Véred- verítéked érzem. Gyere értem!
Hazatértem, bár féltem…
Akarattal marasztalj, térj malaszttal
mély panasz dal kér, magasztal…
Vár a pohár. Érted építik széked
bőséggel kél az asztal. Az az asztal…
Szennytől, mocsoktól szabadíts,
tiszta fényeddel jöjj, el ne vakíts,
csak taníts, segíts, bálványoktól eltántoríts!
Benned mosdatom arcom,
benned tisztul a testem,
vívom érted konok harcom
csupasz vázamon a lelkem,
keresztem feszül keresztedben
fürdess meg tisztának engem…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 93
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 111

Page generated in 0.0779 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz