Harmatcseppek csillogása
már távolra szökött fényopál
Fűszál-vágy és
lélek kiált:
ne ölj meg nap- éget sugarad
Felhő rongylepel – páncéltető alatt
átvészelem e néhány esztendőt
Görgetnek nemlét mezőre
kínzó és néma fájdalmak
Koránkelt fekete kakas
köhécsel, tudatja
- súrolt határt átlépted
ha visszalépsz, kettőt gurulsz előre
így hamarabb odajutsz
- hol minden lét kezdődött
Megjegyzés:2008-06-28
hajnal-reggeli órákban, a kertben írt elmélkedés