Navigáció


RSS: összes ·




Vers: December

, 180 olvasás, ariel , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Lassan eltemet a hó…
éteri álomba merülnek a fák,
fehér falak veszik körbe a létem,
- megfagyott lepkét álmodik a világ.

Fázva becsukom szemem…
ernyedten hullik tudatom a mélybe,
fedetlen vágyaim remegve úsznak el,
- testetlen kapaszkodom mégis a reménybe.

Száraz kérgű fűz karol belém…
felemeli elszürkült, álmos arcomat,
tejszínszemű csillagok lebegnek felettem,
- s rajzolnak a tájra kristály-virágokat…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: ariel
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 301
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 327
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.5975 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz