Navigáció


RSS: összes ·




Novella: A kés

, 233 olvasás, Hypnos , 4 hozzászólás

Ezerszín

András eltekerte a zárban a kulcsot Hallotta, ahogy a reteszeke az ajtóban kattannak és elcsúsznak Belépett a lakásba és bezárta maga mögött az ajtót. Sporttáskáját ledobta a legközelebbi székre és megkönnyebbülten sóhajtott. El sem hitte, hogy hazaért. Hosszú nap volt és nem akar már semmi mást, csak enni valamit, lezuhanyozni és pihenni.
A lakás csendes volt és sötét. Úgy tűnt senki sem volt itthon, ennek külön örült. Most pont abban a hangulatban volt, mikor nem kíváncsi senkire. Odasétált a hűtőhöz, kinyitotta és belebámult. Sóhajtott, mikor látta a minimális választékot. Kihalászta a vajat, a rúd szalámit és az asztalra tette. A kenyeres kosárból kitúrta a zacskójából a kenyeret és már nyúlt a késekért, de megakadt a keze a mozdulatban. Két késnek kellene lennie a kenyeres kosár mellett, pengével a fal felé, egy egyenes és egy görbített pengéjűnek. Most azonban csak az egyenes pengéjű volt ott.
Annyira megzavarta ez, hogy pár pillanatig csak meredten bámulta az egy darab kést. Biztos megint a mosogatóba rakta valamelyik, gondolta, pedig ezerszer el lett mondva nekik, hogy nem rakunk konyhakést a mosogatóba, hanem eltörüljük és visszatesszük a helyére. Oda is lépett a mosogatóhoz, de nem volt ott. Ezután a nagyszobába ment, mert a következő gondolata az volt, hogy valamelyik tróger megint bent evett és nem hozta ki mikor végzett. Megint csak nem talált semmit.
Ez már több mint talányos, gondolta, de volt még egy ötlete. Elindult az egyik kisebbik hálószoba felé, amit a trógerebbik lakott. Ő képes volt együtt aludni olyan poharakkal, bögrékkel, tálcákkal, amiket három hete vitt be oda, az ételmaradékokról nem is beszélve. Ha a kés a lakásban volt, akkor ott kellett lennie. Beállt az ajtóba és felkapcsolta a villanyt. Pillantása már meg sem akadt a kupin -ahhoz már hozzászokott -, inkább a tévé mellett lévő bögrén, illetve a sarokban lévő ki tudja hány napos üvegeken és italos dobozokon. A kés azonban még itt sem volt.
Morogva többször végighordozta a tekintetét a szobán, de csak nem látta sehol. Elképzelni nem tudta hova rakhatták. Kínjában már elkezdte kitalálni milyen módon fogja számon kérni ezt a többieken, hogy megint képtelenek a dolgokat a helyükre visszatenni. Mikor ezzel megvolt, lekapcsolta a villanyt és fordult vissza a konyhába, hogy a megmaradt egy késsel végre megcsinálja a vacsoráját, de megpillantott a fürdő és a nagyobbik hálószoba felé vezető folyosón egy szokatlan árnyékot.
Egy pillanatig próbálta kivenni a mozdulatlan alakot, majd a folyosó villanykapcsolójáért nyúlt. A fényben egyértelművé vált, hogy egy ember áll ott fekete ruhában, fején kapucni. Az arca nem látszott, valamivel -talán sállal -azt is eltakarta, mert látszólag teljesen fekete volt. András megrettenve mérte végig a hívatlan vendéget, de az igazi rémület csak akkor futott végig a hátán, mikor meglátta a kezében a hiányzó kést.

Megjegyzés: 2013. április 25.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Novella
· Írta: Hypnos
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 31
Regisztrált: 1
Kereső robot: 9
Összes: 41
Jelenlévők:
 · Csontos


Page generated in 0.0648 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz