Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Zseniköltő

, 463 olvasás, janos , 14 hozzászólás

Paródia

Ó, mily' érzékeny vagy, Te zseniköltő,
ha nincs rajtad épp a versíró felöltőd,
de hisz' alkotásod ott lapult már zsebében,
húzd elő szemem-fénye, most én erre kérlek

Sáros, megtaposott köpenyed önérzete sikolt,
ne mondd már azt, az előbb még itt volt!
Öreg hiba az, hogy ezzel megaláznak Téged,
követelj magadnak határtalan emberséget!

Ó, Te költő, hagyod, hogy szárnyaidat szegjék?
Tombolj, üss-vágj! Agyadban tárolva száz emlék,
hívd elő, közöld: ezer is van, ne gondolj másra,
köpj egyet, a gonosz és hideg-kritikus szavára!

Költő vagy, arany-színű a Te Inter-shopos tollad,
Neked épp jó, bár most kifogyott a tinta, forgasd!
Akinek ez nem tetszik, őt szúrjad meg vagy hatszor,
de ha eléd borul, és olvassa műveid, vele ne bokszolj

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Paródia
· Kategória: Vers
· Írta: janos
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 81
Regisztrált: 0
Kereső robot: 21
Összes: 102

Page generated in 0.0841 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz