Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Firtos vára

, 241 olvasás, dvihallyne , 3 hozzászólás

Ezerszín

Valamikor rég, hajdanán
élt két testvér, tündérleány.
Firtos kedves és szépséges,
Tartód gonosz és rémséges.

Firtos szép várat épített,
Tartód rája irigykedett.
Neki bizony szebb lesz mondta ő:
- A te váradból lesz egy kő.

Ördögök érte is mentek,
egy nagy sziklát ott kivettek,
és lyukat fúrtak beléje,
rudat meg a közepébe.

Így vitték aztán vidáman,
gyorsan el az éjszakában.
szikla Korondon elakadt,
a hosszú rúd meg szétszakadt.

Bizony a vár nem lett kész,
le is omlott már az egész.
Firtos testvért befogadta,
a gonosz meg elfogadta.

Együtt éltek ott a várban,
egy kis ideig vidáman.
A szép tündér szerelmes lett,
földi fiút megszeretett.

Adott néki táltos lovat,
avval érje el a várat.
Minden este találkoztak,
és nagyon boldogok voltak.

Tartód ezt már nem nézhette,
az irigység emésztette,
bosszút esküdött ellenük,
pusztuljon el a szerelmük.

Meg is leste a találkát,
elkapta a ló zabláját,
lerántotta őket mélybe,
estek már a sziklarésbe.

A táltos ló ott fennakadt,
és sziklaként visszamaradt.
Mikor fehér színű a "ló",
az idő mindig kiváló.

Máskor a szikla-ló szürke,
érkezik az eső szele.
Neki sokkal jobban hisznek,
mint az előrejelzéseknek.

Megjegyzés: Gub Jenő: Firtos vára és lova mondája c. írása alapján.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: dvihallyne
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 183
Regisztrált: 0
Kereső robot: 28
Összes: 211

Page generated in 0.1237 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz