Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: a gomba csodája

2013-11-09 12:00:00, 685 olvasás, Tarpay , 18 hozzászólás

vers, versek, gondolat, gondolkodás, merengés, tűnődés,

egykor így láttam:

minden régi fájdalom
csak visszahúz, mély sárba von.
menekülni vágytam
agyagos cipőkkel,
harcolni a tavaszért őszben.
küzdeni azzal, ami elakaszt,
(karmos iringó, gyapjas aszat)
s zokogtam-bőgtem fölbőszülten:
a királydinnye szúró tüske
száradjon ki már szívemből mindörökre.

… ma nem nézek nyársas jegenyékre.

tőlem bolygatlan marad a szarka fészke…
lehorgadt fejem a talajhoz közel.
szemem csak gombák csodájára figyel.
miként lehet megélni szinte fénytelen?
lassan letisztul és lát az értelem;
ami lehullt: őstáp, s a végsőkig fenn tart,
a gyermekben átélő, a szülőkkel meghalt.

magában dönti le, (ki lát)
a rég-avult tabut;
hogy létezik és jövőbe ülteti át
a jelent az állandósult múlt.

Kinyomtatom