Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Téged féltelek

, 598 olvasás, P.Palffy_Julianna , 27 hozzászólás

Szerelem

Ha elbotlom, fölkelek,
s idővel a vér is megalvad
szúrt sebeimen.

Azért is hiszem,
pokolbéli hiába bűvöl,
hiába gyötri életem,
sorsom enyém,
utamon a göröngy
csupán létpróbáló díszelem.

Alázott szívem
gyöngyözi még boldogtalan
szerelmed selymét,
zuhanásom borostyánba
olvadt varázs,
csak röppenésnyi emlék.

Pilleszárny rebben
– bár tőlem messze jársz –,
mégis vihart kavar,
visszasimogat a régi nyár,
de itt ősz van, s velem-veled
ezer színnel betakar.

Idővel a vér is megalvad
szúrt sebeimen.
Ha elbotlom, fölkelek.

Téged féltelek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 164
Regisztrált: 2
Kereső robot: 39
Összes: 205
Jelenlévők:
 · legna
 · Sutyi


Page generated in 0.1934 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz