Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Megcsalatva

, 305 olvasás, Babett , 4 hozzászólás

Sajgó lélek

Milyen gyorsan telik az idő...
A csüggedt unalom jelei kiülnek rám...
S mint egy hatalmas felhő,
Betakar a bágyadt magány...

Társaságra vágyom...
Arra hogy beszélgethessek
De hatalmasabb erő ez az álom
Melyben kósza terveket kergetek...

Milyen lassan telik az idő...
Minden perc más fényt vet rám...
S mint egy hatalmas teknő,
Betakar a bágyadt magány...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Babett
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 76
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 98
Jelenlévők:
 · legna


Page generated in 0.1161 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz