Navigáció


RSS: összes ·




Regény: Iphone-tól a tehénig 9.

, 247 olvasás, Securus , 2 hozzászólás

Ezerszín

Egész éjszaka nem aludtam, csak kattogott az agyam, és a legváratlanabb időpontokban, néha rám jött a sírás. Mindig volt valami oka. Egyszer Kitti, aztán Dani, aztán a szüleim, hajnal felé szimplán az álmosság, majd a kinézetem (?) amivel egyébként sok bajom nincs, csak a nagy fülem, és a kis méretem. Azzal szoktam magam vigasztalni, hogy így legalább sok fülbevalót tudok egyszerre hordani, (pedig még ki sincs lyukasztva) de a 160 centimmel már nem tudok mit kezdeni.
Mikor már meguntam a fetrengést, és a gondolkodást, felültem, és nyögdécselve a telefonomhoz nyúltam. Fél négy volt még csak, én meg már belepusztultam a forgolódásba, ezért inkább lementem összedobni egy kis reggelit. Mivel a főzés tudományomban össz-vissz két étel szerepel, a rántotta és a pirítós, az utóbbi mellett döntöttem, mondván, már készítettem itt rántottát.
Miután kész lettem, az étkezőhöz mentem tálalni, ám észrevettem egy papírt a következő névvel: Fanni
Izgatottan hajtogattam szét a lapot, és olvasni kezdtem:
Beszélnünk kell! Találkozzunk hétkor a fagyizóban!
Dani
Egyszerre két dolog is feltűnt. Az első, hogy Dani nagyon szépen ír, a másik pedig az, hogy a szívem erősen verte a mellkasom. Beszélni akar, VELEM! Tekintetem ösztönösen a kakasos faliórára tévedt. Csalódottan láttam, hogy még csak négy óra volt, így elkezdtem számolni:
- Egy óra, és lejön Gábor, akkor lesz 5. Utána megesszük a reggelit, az kábé negyed óra, és nagyjából tíz perc, míg a fagyizóba érek gyalog, akkor hét előtt tíz perccel kell elindulnom.
Rájöttem, hogy elég lett volna, csak az utolsó két számítást elvégeznek, de már régen volt suli, na.
Gábor háromnegyed ötkor botorkált le, és mikor meglátott, nagyon meglepődött.
- Hát te? Miért nem alszol? – kérdezte – Fel is öltöztél?
- És te? – kérdeztem vissza vigyorogva, szerintem teljesen jogosan.
Ő csak egy mosollyal válaszolt, majd leült az étkezőhöz, és beleharapott az előtte lévő fokhagymás, vajas pirítósba.
- Finom. – biccentett elégedetten.
- Örülök. – mondtam, és én is leültem egy másik székre, de nem bírtam az izgalomtól megkóstolni a kajám.
- Te nem eszel? – kérdezte csámcsogva.
- Nem. Figyelj Gábor! – kezdtem, mire érdeklődve rám nézett, jelezve, hogy figyel – Nekem hét előtt tíz perccel el kell mennem, mert valami fontosat kell elintéznem. De utána, ígérem, visszajövök! Kérlek! Gyors leszek. – hadartam.
- Persze, menj csak. – vonta meg a vállát.
- Köszönöm.
Hát ez gyors volt. Azt hittem, többet kell majd imádkoznom. Gábor tényleg jó fej.
Kaja után leszaladtunk, és megetettük az összes állatot. A ganézásra már "sajnos" nem tudtam maradni, mert sietnem kellett a megbeszélt helyre, így gyorsan intettem Gábornak, és szaladtam is. Szó szerint.
Öt perc alatt értem a fagyizóba, így nekem kellett várnom. elfoglaltam egy szimpatikus helyet, és vártam Danit, miközben fülsüketítő üvöltözés szólt a rádióból, amit mások zenének neveznek. Hát én inkább punkos vagyok…
Dani öt perccel a megbeszélt időpont után jött, és mikor meglátott, sietve leült elém.
- Mi volt tegnap az az egész? – vágott gyorsan a közepébe.
- Neked is jó reggelt. – bólintottam egyszerűen.
- Kérlek Fanni, ne húzz fel, most nem tudsz meghatni. – sóhajtott komolyan.
- Újabban fenyegetsz is? – vontam fel a szemöldököm.
- Ez még közel sem volt fenyegetés, de még ahhoz hasonló sem. – rázta a fejét.
- Nagyszerű. Ennyi? Mert nekem még ganéznom is kell.
- Nem, nem ennyi. Figyelj Fanni, ne játszd itt nekem a hülyét, úgy is az vagy! – kezdte, egy kis hatásszünetet hagyva mondandójában. A szavai ismerősen csengtek. – Nagyon jól tudod, miről beszélek, és jól esne, ha most az egyszer komolyan vennél. A tegnapi kirohanásodat nem nagyon tudom megérteni. Kérlek, magyarázd el!
- Bocsánatot kértem nem? – kérdeztem egyre idegesebb hangon.
- Az itt most édes kevés! Tudod azt a hangnemet, még senki nem engedte meg magának, amivel velem beszéltél, érthetetlen okból kifolyólag!
- Úgy érzem, nem tartozom magyarázattal. – jelentettem ki karomat összefonva.
- De igenis magyarázattal tartozol!
- Igazán? Kíváncsi vagy, miért voltam olyan amilyen? Hát jó! Már vagy egy hete csak bolondítasz, fűzöl, kacsintgatsz, és elviszel motorozni! Szerinted egy átlag lány, mit gondol erről a dologról? Azt, hogy a fiú érdeklődik utána! És mit látok, mire ezt mind elhittem? Azt, hogy ez a srác vígan smárol egy gyönyörű szőkeséggel, és akkor, ott úgy éreztem, cserbenhagytak! Tiszta olyan volt az a helyzet, mint amikor a disznót etetik, kényeztetik, hizlalják, majd levágják és megeszik! Ugyanezt éreztem én is, csak átvitt értelemben! Meg is bántam, hogy bocsánatot kértem és eljöttem! További jó mulatást Danikám! – üvöltöttem, miközben felálltam az asztaltól, és nagy léptekkel elhagytam a fagyizót. Éreztem, ahogy minden szem rám szegeződik, de különösebben nem érdekelt. Pedig Dani tekintetét is éreztem a hátamra tapasztva.
Otthon, mintha mi sem történt volna, folytattam a munkát.
- Mindent sikerült elintézned? – kérdezte Gábor kedvesen.
- Ja, túl sokat is. – válaszoltam, a lehető legnyugodtabb hangon.
- Akkor jó. – mosolygott, és folytatta a szar lapátolását.
Én is takarítottam, és újra elkezdett kattogni az agyam. Emlékeimben kutattam Kitti okos mondatai után, aztán megtaláltam, amit kerestem: "Akkor ne izgulj, minden rendbe jön majd." De mikor? Aztán arra gondoltam, hogy erős vagyok, még a szüleim és Kitti nélkül is. Majd ránéztem Gáborra, és egyszerűen mindent el akartam neki mondani. Nem tudtam mennyire bízhatok benne, de már csak ő maradt nekem. De nem mondtam neki semmit. Csak ledobtam az ásót, és megöleltem.
- Mi ez a nagy szeretet áradat csajé? Nem ciki már az ölelgetés? – mosolygott kedvesen, és ő is átkarolt.
- Még nem. – sóhajtottam.
Legalább három percig álltunk ott, majd ő mondta, hogy most már elég lesz, mert így nem halad a munka. Így tovább dolgoztunk, én meg utána csak vigyorogni tudtam. Teli lettem energiával ez által, de mikor végeztünk, csak utána esett le, milyen álmos vagyok. Ez az egész esti virrasztás nem tesz jót.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Regény
· Írta: Securus
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 7
Regisztrált: 2
Kereső robot: 14
Összes: 23
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.0432 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz