Mikor elérkezünk addig, hogy
némileg megtudjuk kik vagyunk -
akkorra oly messzire jutunk…
éppenséggel meg is halhatunk.
S… ezen egyenetlen sorsúton
mely Igazság-kövekkel rakott -
az ember tétován meg-megáll…
látva: más is rálépett amott.
Pont azon rögre és ugyanott…
ha nem ma, tegnap, azaz holnap -
oly mindegy, hisz ahol körözünk
… önmagát koppintó vándorlap.
Rajta részelemek, szakaszok
saját és egyéb vélt valókkal-
mikbe elszántan űrt toporgunk
míg elménk idegentől szót hall.
És… visszük magunkkal igazunk
ahol erre tán szükség sincsen -
majd bölcsülten lenézünk rátok
mondván: közétek szórom nincsem!
Megjegyzés: (2013 október)