Az élet pillanatai sorsunk képkockái, azok a lehetőségek, melyeket átélünk. Ezek a lehetőségek magukba foglalják a választást, azt, hogy az adott időben merre akarjuk tovább életünk irányát. A jelen ajándéka, mely tulajdonképpen tőlünk függ, hogyan fogadjuk. Nem becsülhetjük le, mert magában hordozza a mindent, a jót és a rosszat is. Csak rajtunk áll, miként fogadjuk, és milyen esélyt adunk neki, s önmagunknak.
Minden pillanat a maga idejében szép és tiszta ragyogása csak akkor éri el igazi értékét, amikor meg kell történnie. A pillanat az isteni körforgás fontos része. Az emberek szívében lévő reményeket összefogó halmaz, mely önmagában hordozza az elmében megbúvó csendességet.
A pillanat ad, egyúttal el is vesz, ha az ember ezt akarja. Csak lássa meg a mögöttes rendet, az összefüggést, mi miért alakul úgy, ahogy. A pillanat olyan energia, melyet az ember irányít, s egyúttal ő is hozza létre önmaga akaratából maga köré, legyen az céltudatosság, sodródás vagy közömbösség.
De a pillanat fontos. Fontos, mert általa tanulunk, s a pillanat hozza el szívünkbe a szerelem édes ízét is. A pillanat korbácsol, éppen úgy, miként fájdalmat adtunk. A folyamat nem szűnik meg. Állandó, akár a változás, s csak rajtunk múlik, mi mindent hozunk ki egy pillanatból, s mit indítunk útjára akaraterőnk segítségével. A pillanat értéke éppen ezért felbecsülhetetlen. Rajtunk múlik, hogyan éljük át, mosollyal, vagy könnyekkel.