Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Somolygó
    5. ›
  5. Én vagyok

Vers: Én vagyok

, 369 olvasás, kubikilona , 4 hozzászólás

vers, versek, somolygó, mosoly, kacaj, nevetés, humor,

Somolygó

Ha utána kapsz, elsuhan,
előre futsz s ő hátra van,
belé harapnál, lepke csak,
szemedbe néz és szárnyra kap,

tíz perc múlva se múlik el,
minden csillagról ciripel,
füledbe szűri dallamát,
mégse árulja el magát,

fésüli hajad, mikor a szél
a kis pataktól inni kér,
hajnal-párája rád lehel,
omlik, mint szádban az eper,

ám csupán hűlt helye marad,
nyelved ha körbetapogat,
ámulnak érzékszerveid,
ajtaja itt, s másutt lakik.

De egy különös éjszakán,
feltarthatatlan, nagy dagály
önt el öltözőt, színpadot -
bemutatkoznék: én vagyok.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: kubikilona
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 62
Regisztrált: 4
Kereső robot: 14
Összes: 80
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Déness
 · enzenon
 · Tristan Kekovian
Page generated in 0.0735 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz