Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szellővel szálltam

, 354 olvasás, lambrozett , 2 hozzászólás

Somolygó

Hozzámért egy békés szellő,
hízelkedett, cirógatott -
szétfútta pár hajszálamat
lehengerelt, nyugtot adott.

Modorának kedvessége
vidítólag hűlt arcomon -
láttam magam véle szállni
derűsnarancs hűs alkonyon.

Vendégként az ég felé vitt
mutogatta háztájékát -
elámulva szám tátottam
csodáltam a sok játékát.

Csilingelő jég-pengetőt
mitől levél fent rezeghet -
majd hódarák subájából
fagykardigánt kötve reszket.

Meglestem egy nyári fotót
amin napfényt lebirkózta -
bár zivatar könnyeitől…
fénykép sarka elmosódva.

Sokáig nem maradhattam
felkapott és hazahozott -
búcsúzóul a fülembe…
széldalt fújva lopakodott.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 207
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 234
Jelenlévők:
 · Pacsirta
 · Sutyi


Page generated in 0.1625 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz