RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2013-06-26 19:00:00, 184 olvasás, boszorka , 0 hozzászólás
Fehér valójához köt, felemelget, lökdös, játszik. A lét, szolgaság-kosár, ellipszis univerzumokat tölt. A sóvárgás lánca alatt, gúzsba szorít az önkény, teljhatalmú telepátia uralom, vergődik a törékeny, akarat. Ha a megszokásnak fövenyén élvezzük a meleg belenyugvást, arcunkon vigyor ül, fekszünk békességben, te meg én.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς