Navigáció


RSS: összes ·




Prózavers: Emberi rég-érték

, 241 olvasás, Anneline , 1 hozzászólás

Ezek vagyunk

   Hiszem, hogy nem vasakarattal, gúnyos, komor szavakkal foltozhatod össze, csak szelíd szeretettel, langyos meleggel az elszakadt emberláncot.
   Össze-vissza gurultak a gyöngyszemek. Ez az ideálisnak teremtett isteni remek, mára már nem más csak romok, hatalmas sziklából származó futóhomok. De tart a kéz, és bír a láb, mi tenni kész. És azt mondod, hogy lejárt a magnó szalaga, vagy ez a reneszánsz dala. Pedig most ütötték a tizenkettőt, az én időm, meg a tied, hogy mi legyünk.
   És kimondom. Igenis. Az Isten megsegít, az égi Kovács a műhelyben vár.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Prózavers
· Írta: Anneline
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 296
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 318
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.7276 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz