Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mamának!

, 1187 olvasás, rpercz , 0 hozzászólás

Gondolat

Mikor én felkelek, te már régen fent vagy.
Ébresztő mosolyod lelkemben mély nyomot hagy!
Nem is tudod igazán, hogy mennyit jelentesz nekem,
Ha te nem léteznél, nekem se volna életem.
Nem is tudom elképzelni mennyit küzdesz az életben,
Nem voltam még soha, de szívesen lennék a helyedben.
Nem tudom mi az a teher, mi a válladat nyomja,
De ezt egy gazdag embernek sem bírná a gyomra…
Igaz nem vagyunk gazdagok, de a szeretet megfizethetetlen,
Az hogy nekem ilyen Mama jutott, másnak elérhetetlen.
Mellettem állsz mindig és a kezemet fogod,
És akármilyen rossz vagyok, te soha fel nem adod.
Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban,
A világ hét csodája te vagy egymagadban.
Légy erős és tudd hogy melletted vagyok,
Mint te az én szívemben, én úgy a tiédben…

Szeretetet és Boldogságot hagyok!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: rpercz
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 192
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 214
Jelenlévők:
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1492 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz