Tengerpart, homok,
Még ma is rád gondolok.
Az égen szikrázott a nap,
De mi nem láttuk a sugarakat.
Tested testemhez simult,
Minden bánat elgurult.
Mint pettyes labda,
A homokba,
Szívünk úgy vert,
Egy ritmusra.
Ölelésed forró és merész,
Alig éri fel a józan ész.
Ajkunk csókba forr,
Minek az ész ilyenkor.
Szemem szemedbe,
Vágyat kutat,
S mit lát, az mutat utat.
Mint hullámzó tenger,
Borult ránk a vágy.
Megkoronázza,
Testünk kínzó óhaját.
S ím jő a beteljesülés
Lángoló tenger, éj sötét.
Ernyedő test, mint hervadt virág.
Gyenge szellő,
Mi tájon suhan át.
Hűti izgalom, fűtötte arcomat.
Miként lecsókolom izzadó hajadat.