Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ellőttem állt… (egy öngyilkos balladája II)

, 198 olvasás, MagyarKrisztian , 2 hozzászólás

Halál

Előttem állt, velem szemben.
Egy konyhakéssel a kezében.
Hogy véget vet az életének,
Folyton az járt a fejében.

Jaj! Én nagyon megijedtem,
Attól amit akkor láttam.
Egy későesti TV-filmben,
Úgy éjfél körül volt adásban.

Előttem állt, velem szemben.
Kötél lógott a kezében.
Azt a nyakára tekerte,
Aztán megbillent a széken.

Jaj! Én nagyon megijedtem,
Attól amit akkor láttam.
A szemébe néztem mélyen,
S benne magamat találtam.

Ellőttem állt, velem szemben.
Fecskendő s Tű a kezében.
Benne mindenféle méreg,
A vénájába szúrta mélyen.

Jaj! Én nagyon megijedtem,
Attól, amit akkor láttam.
Az elején még nem értettem,
A végére már megsajnáltam.

Előttem állt, velem szemben,
Egy pisztolyt tartott a kezében.
A következő pillanatban,
A golyó landolt a fejében.

Jaj én nagyon megijedtem,
Attól, amit akkor láttam.
Egy későesti TV-filmben,
Hogy végignéztem, nagyon bántam.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: MagyarKrisztian
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 315
Regisztrált: 1
Kereső robot: 29
Összes: 345
Jelenlévők:
 · oprae


Page generated in 0.2127 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz