Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Orgona a dűlőben

, 768 olvasás, dorawieszt , 15 hozzászólás

Természet

Poros dűlő oldalában virágzik az orgona.
Napfénymeleg verébsereg
elűzve a hideg telet,
dűlő poros útja felett tollászkodik csipogva.

Szálló szarka csacsog-cserreg surranó szél ölében.
Öreg paraszt baktat lassan,
kerékpárja dől a porban,
orgonát visz nagy boldogan kérges, fáradt kezében.

Pince meleg oldalában kövek között néz a gyík.
Fűszálak közt zöldikepár
ide-oda röpködve száll,
fiókájuk bogárra vár, napfényfürdik, kedve víg!

Amott messze sötét felhő közeledik, fúj a szél.
Jégesőben, hajló fűben,
néma csendben ül a fészkén
kis fióka, félelmében lapul, pislog és remél…

Tova száll az esőfelhő, Nap ragyog a táj felett.
Kenderike, kis csicsörke,
ökörszem és kékcinege,
réti pityer, molnárfecske dalos kedvvel ellibeg…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: dorawieszt
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 321
Regisztrált: 2
Kereső robot: 24
Összes: 347
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.2667 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz