Navigáció


RSS: összes ·




Krimi: Kísértés - 15. fejezet

, 517 olvasás, Aurora White , 0 hozzászólás

Ezerszín

Kudarc és Gedeon

- Sajnálom, de nem tudunk segíteni – tárta szét a karjait a riporter.
- Mi az, hogy nem tudnak segíteni?! – kiáltott fel dühösen Melinda. – Itt emberéletek forognak veszélyben.
- És mégis, mit javasol, mit írjunk az újságba? – köpte felháborodottan a szavakat. – Egy lány lerajzolta őket, és ezért most veszélyben vannak?
- Nem, hanem, hogy egy sorozatgyilkos vadászik rájuk.
- És mégis, mi a bizonyíték erre? Honnan veszik ezt? Azért, mert a barátnője lerajzolt néhány, alig kivehető alakot a papírjára?
- Rebekának különleges tulajdonsága van, látja az áldozatokat, és a tettessel együtt le tudja rajzolni őket.
- Na, és itt hol van a tettes? – düllesztette ki a mellkasát pökhendien a szemüveges újságírónő.
- Ezen nincs rajta, de a többin, mindenhol ott van a gyilkos is.
- Akkor, szerintem menjenek inkább a rendőrségre…
- Ott már voltunk.
- Na, látják! Senki sem vevő a poénjaikra. Most pedig, ha megbocsátanak… rengeteg dolgom van.
- Micsoda felfuvalkodott nőszemély – füstölgött továbbra is Melinda, mikor már az utcán voltak.
- Ugyan, hagyd, a rendőrök se jobbak – legyintett a barátnője.
- Egy kaptafára való mind.
- Az biztos. Most, akkor jobb, ha felkeressük az embereket, akiket te felismertél.
- Igazad van, kihez menjünk?
- Szerintem Gedeont látogassuk meg először.
- Jó ötlet, úgyis rég jártam arra.

Gedeon a város szélén, egy nyugodt környéken lakott. Nagy kertes házban tengette öreg napjait, távol a nyüzsgő embertömegtől.
A két lánynak már első látásra szimpatikus volt az öregúr, aki vidáman elegyedett csevegésbe velük. Finom süteménnyel kínálta őket – amit a szomszédasszonya küldött neki minden hétvégén.
- Köszönjük, nagyon finom – dicsérték az édességet.
- Tudom, az öreg boszorka legalább ehhez jól ért – kuncogta. – De, nehogy eláruljátok, hogy így hívtam őt.
- Nem, dehogyis – felelték kórusban.
- És mi járatban vagytok errefelé? – érdeklődött, mire azok ketten zavartan egymásra néztek. – Nem, mintha zavarna a jelenlétetek – folytatta a feszültséget látva a lányokban -, de biztos van valamilyen oka, annak, hogy meglátogattatok.
- Igen – tolta elé váratlanul a rajzot Melinda, majd röviden beszámolt barátnője képességéről, és a sorozatgyilkosról, aki után semmi nyom nem marad, és sorban szedi az áldozatait.
- Ezek szerint, veszélyben az életem? – kérdezte Gedeon komolyan, miközben elgondolkodott.
- Igen, bár, nem tudjuk, ki árthatna egy ilyen kedves férfinak, mint ön.
- Szerintem senki – mondta Rebeka.
- De, azt hiszem, van valaki, akinek az útjában állok – válaszolta szomorúan az öregember.
- Kinek? – néztek rá meghökkenten.
- Azt, sajnos nem árulhatom el – horgasztotta le a fejét.

Gedeon Melindáék távozását követően sokáig ücsörgött, némán a karosszékében, miközben a pipáját szívogatta. Nem tudta elhinni, hogy igaz lenne, hogy az a kedves férfi, most lecsap az emberekre, és megöli azokat, akik őt bántották. Már a hírekben felfigyelt az áldozatokra: Betti, Tamás, Antal atya, és a többiek… mind ugyanabból a körből, melynek valamikor tagjai voltak, és jól tudta, mindannyian egy embernek ártottak akkoriban, aki most bosszút áll rajtuk.
Balogh Tivadart még a reptéren ismerte meg, csinos, jóvágású férfi volt, olyan, akiért éltek-haltak a nők, atlétatermetével csak úgy vonzotta a tekinteteket. Kettejük között erős barátság szövődött, a hatalmas – harmincévnyi -, korkülönbség dacára. Nem volt meglepő, mert Gedeon nagyon jól megértette magát mindenkivel.
Aztán megalakult az a csoport, tele léhűtőkkel, aminek – sajnos -, ő is tagja lett, és eltávolodtak egymástól. Évekig bánta elhamarkodott lépését, de már nem volt visszaút; csak annyit tehetett, hogy kímélte őt, Tivadart, akivel annyi mindenen keresztülmentek már.
Hirtelen neszt hallott maga mögül, de nem nézett hátra, jól sejtette, hogy kit tisztelhet a látogató személyében.
- Üdvözöllek Tivi, már vártalak! Tudtam, hogy el fogsz jönni, hamarosan – csordult ki egy könnycsepp a szeméből, miközben várta, hogy földi élete véget érjen.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Krimi
· Írta: Aurora White
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 54
Regisztrált: 0
Kereső robot: 21
Összes: 75

Page generated in 0.0636 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz