A fekete özvegy csendesen jár.
Léptei lágyak, nem hallatszanak.
Szemét sem láthatod, ajka bezárt,
mosoly nélküli e világ, ha szorítja fagy…
A fekete özvegy nem sír soha.
Arca kiszáradt, mint a sivatag.
Karcsú dereka sem pók potroha,
mégsem méregetik a férfiak…
A fekete özvegy sohasem kér.
Bár odaadta ezerszer magát,
koldus baksist, még ritkán se' remélt…
-elfolyt időt és szenvedést talált.
A fekete özvegy halálos kísértés.
Csókját ne vágyjad. Sose kívánd,
hogy ölében érjen a holdas éjfél,
ha szerelmesen pihegni vágysz…