Nem hagyok magam után mást, csak néhány lábnyomot a porban,
Keresem az értelmet az életben, de már rég nem tudom, hol van,
Mert csak akkor lesz jó kedved, hogyha kóla van az orrban,
Ja hogy ez így faszság, én még időben szóltam.
Nézz körül magad mellett, itt már rég nem lelsz csodákat,
Vagy ha mégis, hát lenyúlják, de előbb elkenik a szádat,
Mert itt rég úgy él az ember, hogy azt kell mondjam: ez így okádat,
Valahol ott cseszhettük ezt el, mikor teret adtunk a Sohának.
A kérdést ne az égre üvöltsd, ott nem hallja senki,
Inkább önerőből próbálhatnál végre jófej lenni,
Mert itt semmi sincsen ingyen, mindenért Neked kell tenni,
Hidd el, hogy a szeretetet nem lehet pénzért venni.
Persze elhiszem, hogy jó lenne mindig Gundeléknél enni,
De csak sajnálni tudlak, testvér, ha a boldogság neked ennyi.
Talán te is megtudod majd, miről én évek óta tudok,
Hogy a problémáim elől, sajnos, hiába futok,
Lehet úgy tűnik, hogy haladok, de sehová sem jutok,
Magukba fogadnak s elrejtenek a láthatatlan zugok,
Odakint az eső nekem éjjel-nappal zuhog,
A lombok közt egy részeg bagoly unhatatlan huhog,
Akármerre nézek, mindenütt birkák, juhok,
Én Caesarnak születtem, ők meg mindnyájan Brutusok.
Kissé szomorkásak lettek ezek a jambusok,
De vidám verset írni egy ideje már unok,
Hogy ebből a néhány sorból mi lesz, még csak nem is izgulok,
Előttem hosszú út a szarba, holnap reggel elindulok.
Egykor mély hangomban egyre magasabbak a tónusok,
Voltam sok helyen király, de mindig rám dőltek a trónusok,
Persze vigasztalhatna a tudat, hogy holnap majd egy jót dugok,
De engem kissé taszítanak a kurva abortuszok.
Boldog rég csak akkor vagyok, ha pár liter bort megiszok,
Tudom, minden rímem a legtöbb embernek légypiszok,
Számat még sem ezért hagyja el ezernyi szitok,
Hanem mert tenyeremben évek óta nincs erő, csak nyirok.
|
Online látogatók:
Látogató: 68
Regisztrált: 3
Kereső robot: 18 
Összes: 89
Jelenlévők:
