Nem akarom, ne mártsatok bele,
Behunyt szemmel tisztára mosom kezem.
Nem kérek abból, amin a többiek osztoznak,
Disznók a vályúnál, csak falatozzanak…
Alámerült sziget akarok lenni az óceán közepén,
Kiszáradt, büszke pocsolya a tengerpart mentén.
Alámerült sziget, mely feltörekvő
Vágyakkal teli, s meghökkentő.
Vízzel borított, de földje száraz,
Ne lakja meg bú és bánat.
Kopott, szürke köpönyeg akarok lenni,
Szürke a tarkák közt, a végtelen úton menni.
Menni, menni és még annál is tovább,
Öröm kerestetik… merre, hová?
Az út nehéz, göröngyös, fárasztó.
Talán gyönge vagyok hozzá, lázító.
Utamat kísérje A Fekete Tűz heve,
Nyugtalan, tomboló vihar könyörtelen szele.