Az éjszaka fényében érkezik,
S ártatlan mosollyal távozik,
Áldozatokat kíván, követel,
Halált kiáltja, melyet lehel.
Szakadt, sötét köpenye kísér,
Körülötte a táj már csupa vér,
Számolgatja a lassú éveket,
Majd elveszi a csodás képeket.
Nem állítja meg az élet ereje,
Hisz pusztítja azt az ő teste,
Keze gyilkos, kaszája éles,
Minden ember élete véges.
Lesuhint kicsire, s nagyra,
Fegyvere készen áll a harcra,
Küzdene az összes szerzet,
De utoléri őket a híres végzet.