Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Útravaló

, 309 olvasás, philip , 0 hozzászólás

Gondolat

Lehet, hogy az élet földre nyom
De magamat soha nem hagyom
Századszorra is felkelek
S jó kedvvel bátran lépdelek!

Harsány jókedv, víg derű
Az élet olyan nagyszerű
Ha jönnek néha fellegek
El nem rontják a kedvemet!

Neked is csak azt mondhatom
Ne szomorkodj a gondokon
Mosolyogj, higgy, bízz, szeress
Mert tudom jól a lelked nemes!

Egyet se félj, hisz nem veszthetünk
Mert nekünk nincs ellenfelünk
Indulj bátran, előre nézz
Nem tántorít el semmilyen vész!

Ne feledd soha az élet remek
A világ veled együtt kerek
Tudd, hogy fontos része vagy
Legyen gondod bármily nagy!

Utadat járva soha ne feledd
Valaki mindig lesz ki fogja kezedet
Bár sokszor lesz olyan, hogy nem lesz ott veled
De közelségét mindig megérezheted!

Hangosan, bátran mondd ki nevedet
Ki az akinek küldjek levelet
S mikor találkozunk, veled összenevetek
Mint önfeledten játszó, boldog gyerekek!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: philip
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 183
Regisztrált: 2
Kereső robot: 32
Összes: 217
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.2199 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz