Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Vallomás

, 503 olvasás, kisssp , 2 hozzászólás

Szerelem

Mikor beléptem a színház előcsarnokába, körbe kellett forgatni a fejemet, hogy megtaláljam. Ott állt. Körülötte beszélgető emberek. A legidősebb volt közöttük. Állt a nagy tükörfal előtt. Azon át láttam hajlott hátát, amelyen kisimult kedvenc bézs garbója, rajta pezsgőszínű, vékony, de meleg kardigánja. Haja szőkeségét már az ősz ezüstözte be. Kis válltáskáját két vékony kezével magához szorította.
Benne volt az én tárcám is, összes vagyonunkkal. Szemüvege eltakarta szeme kékségét. Néha jobbra, balra tekintett. Engem várt. Pár pillanatig néztem. Ő nem vett észre engem. Néztem, gondoltam, talán soha el nem múlóan.
Mennyire szeretem!

Megjegyzés: 2013. február 1.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Ez+az
· Írta: kisssp
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 159
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 182
Jelenlévők:
 · legna


Page generated in 0.136 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz