Tündéreknél jártam éjjel
álomföldön, vendégségben.
Ők is iskolába jártak,
számtant, mértant nem komáltak.
Kémiából jeleskedtek
ahogy sorban ott csücsültek,
kellett is a tündérporhoz
titkon mosolyt fakasztóhoz!
Mind szerettek verset írni,
emberekhez szívet vinni,
öntözték a növényeket
simogatták, jól nőjenek.
Romantika órán járva
jót nevettem tündér kárra,
mert a holdat befestették;
lila lett és halovány kék!
Aranyhídon lépegettem,
mély tavon kacsát etettem,
lepkeszárnyon repülhettem,
tenger habján lebeghettem.
Újabb napon virradóra
csörgött lomha vekkeróra,
tündérektől elbúcsúztam
de egész nap csak kacagtam!