Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ha nem nézi senki gyermeked…

, 375 olvasás, profanus , 9 hozzászólás

Ezek vagyunk

Ha nem nézi senki gyermeked, te akkor is őrizd versedet

Ne vegye kedvedet,
ha nem nézi senki gyermeked,
te csak gondozzad,
ápold s feltétlen szeresd,
kezeddel takard,
ha fázik, s óvd őt,
ha valaki mégis
kívánja látni,
az csak ámuljon, bámuljon,
hogy e csepp szösszenet
egy igazi kincs,
s mások előtt
patyolat példát állít.
Hisz te vagy,
ki megszülte őt,
agyadból pattant ki,
mert az átvitt értelem,
most takarja
elkészült versedet,
a sorok közt,
mint kisgyermek tekint rád,
s te büszkén figyelhetsz,
hogy a piciny pólyából
hogy nő majd érett,
erős versláb,
mely rímekkel
ide-oda kalimpál.
S majd ha önfeledten felnevet,
te még büszkébb lehetsz,
a kíváncsi szemek
talán majd megértik versedet,
s boldogan figyelnek,
tán el is ismernek,
hogy milyen helyes lett
cseppnyi gyermeked.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: profanus
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 1
Kereső robot: 10
Összes: 20
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.0383 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz