Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álomból igazivá

, 256 olvasás, vanilla , 6 hozzászólás

Fantasy

S nékem másként fénylenek a csillagok,
másként állnak mellém…

Utazok szivárvány hegyeken,
megannyi álom-városban aludva,
megannyi igazi-városokon meg-megállva.

S az égen mindig más csillagok ragyognak,
más csillagrajz ragyog a mozaik-téren
s más csillagrajz honol az égen a
pergamenek városában.

De bárhol járjak, bárhol álljak meg,
trónszerű égi képként vonul néhány csillag,
ők tartják egybe a csillagvárost,
ők forrasztották az utakat,
ők a mindennek kezdete.

S látom, égre felkerülök én is,
körülölelnek vagy eldobnak,
néznek, vagy elfordulnak,
miként én is ölelnék szavaimmal
s célom: álom-világból igazi-világba
fonjak gyönyörű szép műveket,
melyeket csodálnak s babérkoszorúval
áldanak, midőn mosolyogva műveimre adják.

S pillantok én ezernyi más művet
a szivárvány hegyek ölelésében
s pillantok az égen tova,
trón-csillagokra szemem akadva marad.
Nézem némán, csendben, miként válnak
közelivé a távoliból, de reám fényük
csak messziről esik,
bár foghatom szépséges műveiket,
de másként messzi fényben ragyognak,
távolra ülve tőlem mosolyognak más csillagokra.

Megjegyzés: írva: 2013. január 19, szövegszerkesztőből kivágva, szimbolikus vers

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fantasy
· Kategória: Vers
· Írta: vanilla
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 307
Regisztrált: 0
Kereső robot: 22
Összes: 329

Page generated in 0.2701 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz