Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Vörös rózsa

, 413 olvasás, bacsol , 0 hozzászólás

Szerelem

Sziromlevelekbe titkokat rejtő
szemérmes rózsabimbóként fakadtál
tövises bokrodon, s harmatcsepp szeplő
nyakékben szellőhintán ringatóztál.
Virágot bontva tündöklő vörösben
lettél pompája rózsa rengetegnek,
s magamnak letépve óvlak örömben
takaródzó világi életemnek.
Magamnak akarom nektár illatod,
bársonyos kelyhed csábító varázsát,
szúrós tüskéid, mikkel távol tartod
magadtól a mindenség támadását.
Szeretlek, s csak remélem, hogy ha majd kell,
egymást átölelve száradunk majd el.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Szonett
· Írta: bacsol
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 2
Kereső robot: 13
Összes: 30
Jelenlévők:
 · Öreg
 · tothgyozo


Page generated in 0.067 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz