Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hattyú

, 352 olvasás, varganezsuzsa , 0 hozzászólás

Szerelem

A hattyú egy életre választ magának párt
Reméltem, egyszer egy rám is rám talál.
Rút kiskacsából felcseperedtem
Vágytam rá, hogy valaki engem is szeressen!

De rám talált a párom és az Ő szemében
Én is szép hattyúvá értem!
Az életünket egymáshoz kötöttük
Sokat dolgoztunk, sokat nevettünk.

De a szeretet mindig meg volt bennünk
Egymást tiszteltük, meg is becsültük.
Egymással és egymásért éltünk
Szeretetben gyermeket neveltünk.

Röptünkben szétnéztünk a Világban
Gyönyörű tájakat, erdőket, mezőket meglátva
De haza mindig vissza tértünk
Az otthonunk volt az igazi családi fészkünk.

Van benne hely mindenkinek, ki szeret
Ölelő szárnyunk alatt menedékre lelhet
Boldogan gyűjtöttünk magunk köré embereket
Gyermeket és most már unokát is ha lehet.

S ha megöregszünk tudom, hogy mi lesz.
Repülni már nem tudsz, de azért élhetsz.
Szárnyalni még tud bennünk a lélek
De egymás nélkül nem élet az élet!

Megjegyzés: 35. éves házassági évfordulónkat ünnepeljük.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: varganezsuzsa
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 342
Regisztrált: 0
Kereső robot: 29
Összes: 371

Page generated in 1.578 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz