Mikor kinéz az ablakon és elgondolkodik
én akkor akarok benézni
Mikor leül egy padra és elcsodálkozik
én akkor akarok melléje ülni
Mikor felnéz az égre
én csillagként akarok rá visszanézni.
Mikor hajnal a nap felkel
ő akkor lesz a legszebb
Oly szép mint a fényesen ragyogó hold
s mint a szerelmesek száján az első csók.
S mikor kinéz az ablakon
és arcán fellvillan a mosoly
én ott leszek és zokogni fogok
Zokogni, mert tudom
az ablakot befalazták
A padot felgyújtották
és szívét már elrabolták.
Zokogni, mert tudom
kezét egyszer elengedik
szívét úgyis összetörik
s majdan nevét is felejtik