Navigáció


RSS: összes ·




Vers: szívemig érsz míg élek

, 527 olvasás, P.Palffy_Julianna , 35 hozzászólás

Szerelem

(csak a múlt szitál,
s én ködbe mélyedő ujjakkal
a semmit markolom)


      Beléd kapaszkodom,
      körülöttem ólálkodik a hideg,
      rajtam didereg a kabát,
      dermedt lelkem fagy csipkézi,
      mégis minden csepp vérem érzi,
      szívemig érsz míg élek –

      égen-földön ugyanaz a képlet:
      szerelem halálig,
                              és azon túl is.

      De tudd, ma rólunk szól az ének,
      parázstáncot is csak veled járok,
      s ha festeni támad kedvem,
      szemedből lopom égre a kéket,
      már nem fáj, ha a múlt szitál,
      mert szívemig érsz, amíg élek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 7
Kereső robot: 22
Összes: 45
Jelenlévők:
 · Bánfai Zsolt
 · Divima
 · Kavics
 · Magyar Anita
 · Öreg
 · PiaNista
 · Tiberius


Page generated in 0.1088 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz