A kút szélén egyensúlyozott. Vége, nem csinálja tovább. Ha nincs más megoldás, hát akkor jöjjön a hűvös mélység. Csak el, el ebből az őrült világból. Utoljára hátranézett, aztán lassan előredőlt, és egyre gyorsulva a mélybe zuhant.
Pár méterrel lejjebb, mikor a vízbe csobbant, megborzongott. Nem gondolta volna, hogy ilyen hideg lesz. Bőrét lassan élénkzöldre színezte a jeges víz, lélegzetvétele lelassult.
Aztán komótosan körbeúszta a kút oldalát és elhelyezkedett egy kiálló téglán. Újra elemében volt. "Brekeke"-dalolta vidáman fölfelé a sápadt holdnak.