sok helyen jártam már, és vágyom,
keresem az utam és meg is találom.
de van egy hely, ahova visszatérek,
nem mindig tudom merre, mégis odaérek.
ahol a család és a barátok várnak,
ez mindig erőt ad, bármerre is járjak.
/hisz, ha emberként élsz, mindig lesz aki vár,
ha az élet el is elszakít, ő akkor is megtalál./
nem az számít, hova sodor el a szél,
ha tudod, hogy ki vagy, és honnan jöttél.
az otthon ott van, hol a szíved nyugalmat talál,
és ezt nem veheti el, sem az idő, sem a halál.
mert az életben, igazán csak az a fontos,
akivel minden emléked megosztod,
azok kikben bízol, s ők is tebenned,
ha ezt meg érted, többé el sem kell menned.