Rég elmúlt emlék,
Szerelem, mely
Nemlétté lész,
Emlékszel?
Én igen. Szépség,
Boldogság, önfeledtség,
Elmerültem bennük,
Semmi kétség.
Emlékszem arra is,
Sokszor féltem tőled,
Suttogva ejtettem ki,
Becses, áldott neved.
Aztán megismertelek,
Álmos csókot leheltél ajkamra,
Együtt álmodtunk sötétet,
Felébredvén pedig ismét vártalak.
Láttalak mindig,
Nyomomban jártál,
Árnyékban bújva is,
Mindig megtaláltál.
Kerestelek én is,
Mindig és mindenütt,
Mikor megtaláltalak,
Összeölelkeztünk.
Utolsóként téged látlak, ez volt mindig álmom,
Egyetlen, Igaz Szerelmem, búcsúcsókod várom…
-Szép álmokat!
Megjegyzés: 2008-09-es tanév.