Navigáció


RSS: összes ·




Vers: összemosódó képek

, 533 olvasás, Magyari Emese , 6 hozzászólás

Mozaik

/vadrózsa/vértelen/valóság/


egy csipkebokor
rezdült…
ágain sok száz dércsepp
mint kristály-fodor
perdült

(vackán csészelevelek
és tél-rettegett kelyhek)

fehér csendélet
csendül
fájdalom-áriára
már a természet
zendül

*

bíbor bókok
hullanak…
illóolaj illattal
bogyó-csókok
cuppannak

(vonzó a föld-szeretet
mely szerelemmel temet)

húsos test lesz
mag-bomló
szép-dísz álmán átringva:
csipke-kedves
mosolygó

* * *
* * *

satnya rekettye
mellett
kő-szürke szívem percent
szedte-vette
a feslett

(bántották szurony-erek
s fedték mohazöld hegek)

sorvadt ősz-kínja
alatt
fájó életöröme
szilárd állapot
maradt

*

köd-bodorodó
pára…
rőt könny-felhő az égen
kicsapodó
vég-vágya

(lopakodó szivárvány –
haldokló lélek-ármány)

borongós
homály-védve
láthatatlan idegen
toprongyos
tükörképe

* * *
* * *

felröppennek
kárognak
a sötét érzés-varjak
így vesznek
irigy-tollak

(idő-kalitka tárva ”
bár mindig erre várna)

dúlnak-
múlnak a percek…
az eszme madarai
nem tanulnak
fegyelmet

* * *
* * *

összemosódó
képek…
még ne változzatok át
vers-varázsoló
fényre

Megjegyzés: 2012.10.30.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: Magyari Emese
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 6
Kereső robot: 13
Összes: 36
Jelenlévők:
 · across
 · Alberczki László
 · galamboki
 · GoldDrag
 · marisom
 · PiaNista


Page generated in 0.0513 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz