Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az Őrző

, 883 olvasás, Marien , 0 hozzászólás

Misztikum

Őrző vagyok, idegen - szikra ősi köveken;
lelked csendje a szó nekem - minden titkod meglelem.
Árnyék egy tó tükrében, halk remegés szíveden;
sólymok sikolyával üdvözöl a végtelen.
Csak a csendes remény - zöld írisz egy szigeten;
könnycseppek sójában - vágyaidat figyelem.
Utam az út Neked - felhasított sebekkel
szomjazott őrült szerelem - s nem szólíthatsz nevemen,
csak Őrző vagyok - iránytű egy vívódó tengeren,
hűs szellővel simító csók - ha az Élet gyötrelem.
Nincs vég, csak kezdet - új rovás az ősi köveken.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Misztikum
· Kategória: Vers
· Írta: Marien
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 300
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 317
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.2017 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz