Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Önzetlen szeretet

, 454 olvasás, varaditimea , 0 hozzászólás

Néhány szóban

Drága édes anyám oly szomorú-e pillanat
oly keserű érzések mossák arcodat
látom szemedben a felgyülemlő könnyeket
miközben arcodat kezeidbe teszed

Bántott az élet s fájó pillanatokat okozott,
de neked én mindig itt vagyok
még kiskoromban te okoztál nekem örömet
most megígérem, hogy én gyógyítom meg szívedet

Ha olykor távol is vagyok én akkor is mindig rád gondolok
nem engedem, hogy a fájdalom ellepje szívedet
hisz én megígértem, hogy mindig itt leszek neked
s tudom, hogy ez az önzetlen szeretet

Kilenc hónapig hasadban hordtál
s gyakran gyengéden simogattál
és most eltelt pár évtized most már
én simogatom a te kezedet

Arra kérlek, hogy legyél erős
ne engedd, hogy az élet elvegyen tőlem
ne engedd hogy elragadjon a végzet
ne hagyj el, maradj itt velem

Szeretlek nagyon drága édes anyám
s a szívem csak a szeretetet súgják
ülj ide mellém úgy ahogy régen
s ölelj át, és maradj itt velem

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: varaditimea
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 217
Regisztrált: 0
Kereső robot: 37
Összes: 254

Page generated in 0.2398 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz