Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Köszöntő

, 425 olvasás, pankotailajos , 0 hozzászólás

Szerelem

Csoda történt mikor ma újra e földre léptél, mert kecses lábaid nyomán a fű is kizöldült. Egyszerűen érezte a természet, hogy még érdemes küzdenie, mivel reményt adtál neki a megfoghatatlantól származó angyali tündökléseddel. Oly jó látni, amikor kénytelen kisütni a Nap, mert valami készteti, hogy rád ragyoghasson, vagy azt, hogy érintésed észlelésére a bimbóból szirmok törnek elő és fordítják arcukat tündéri tekinteted felé. Mióta elmentél csak romlás van ebben a kis világban de jöttöd hallatára letaszítatott a kárhozat az ő trónjáról. Annyi szépet s jót adsz, ennek a vidéknek ne fosztd meg tőle, mert elnyeli a pusztulat. Miután máshol kerestél boldogulást nem volt értelme itt a létnek, a világosság elhagyott minket, sötétség lett úrrá mindenen. Mostantól viszont megint csak bátran nézek fel a csillagos égre, mert neked ontják fényüket és büszkén nézek végig a környéken, mivel látom, hogy minden roskadozik a pompától, a boldogságtól, az élettől. Tehát remélem lehetséges, hogy arra kérjelek, ha már mostanra bebizonyosodott az Isten által rendeltetett küldetésed célja, ne hagyd el eme kis tartományt, bár lehet, túléli, de sohasem lesz többé már ugyanaz s pótolhatatlan veszteségeket szenved, de egyet biztosan tudok, hogy az én szívem folytvást szakad meg és törik apró darabokra az összeilleszthetőség lehetősége nélkül! Szeretném, ha tudnád, hogy odaadnám a szívemet, hogy a tiedként doboghasson tovább!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Próza
· Írta: pankotailajos
· Jóváhagyta: Medve Zsolt

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 301
Regisztrált: 0
Kereső robot: 22
Összes: 323
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.2318 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz