Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Utoljára

, 372 olvasás, Masni , 0 hozzászólás

Gondolat

Ha kalitka lenne körülötted a lég,
te sem vágynál szárnyakat.
Gyere, vésd belém bűneimet,
s hagyj itt ártatlansággal.

Törj össze engem csontjaidon,
fojtsd belém a könnyeim,
s ha vér bugyog fel torkomon,
fond köré még édes kezeid.

Nem nézhetek már hátra,
oszloppá tornyosulnak az emlékek bennem,
s ha ez visszahull önmagába,
úgy én örökre lefekszem a csenddel

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Masni
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 361
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 388

Page generated in 0.2765 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz