Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Bolondos üzenet

, 611 olvasás, profanus , 0 hozzászólás

Abszurd

Üdv neked idegen,
ködös kis bolygónkon!
Jer, nézd itt élni jó!
Tavasszal virágot bont a rét,
nyáron a meggy bornak ereszti levét.
S télen a sok hó lepi a határt,
mindenütt fehérek lesznek a fák.
De te repülj csak Párizsba,
s ott szívj magadba parfüm illatot,
hol lágy zene szól, rabul ejt,
s varázsa körbe fog.
Tanuld meg, az Eiffel egy hasztalan torony,
rajta mégis szerelem vagyon,
de röpülj majd tovább,
s keress egy nagy várost,
ott lüktet Tokió.
Itt az emberek bolyban lakoznak,
s a házak az égbe szaladnak.
De ha engem keresel,
akkor csak csengess be bátran,
s én kinyitom rozzant kis kapumat,
majd behívlak szobámba.
Nem lesz ott semmi különös,
csak unott holmik.
Egyszerű létem rendetlensége
fogad kuszált képében.
Nem találsz ott szerelmet,
sem zsongást, sem városok óriás tornyát.
Csak egy fi út látsz majd,
ki csillogó szemmel néz rád,
s félve szeretni próbál.
Ez lennék én, egy apró senkij e
e hatalmas világnak,
te pedig idegen lennél,
kit örömmel fogadnék örökbe barátnak.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: profanus
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 2
Kereső robot: 11
Összes: 34
Jelenlévők:
 · Kankalin
 · Szucsj


Page generated in 0.0416 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz